Fontos már az első mondatban kihangsúlyoznom, hogy nagyon béna bemutatkozásokat írok. Egy, mert nem sokat írtam, verbálisan meg inkább hallgatok magamról. Másodsorban pedig sosem teszem fel a kérdést, hogy ki is vagyok mikor az élet lekapcsol és napokig nem vagyok hajlandó felvenni a telefont senkinek.
Elhagyom a sálam, sapkám, hangosan kacagok, a kilencvenes évek romkomjai és az impulse buy tartanak életben, sokat beszélek és szívesen vitázom olyan témákról amiben nem értek veled egyet. Rengeteget szórakoztatom a körülöttem lévő embereket, hol azzal, hogy mindent összetörök ami a kezembe kerül, vagy csak simán vicces vagyok. Ha összegeznem kéne, hogy mi érdekel, hamarabb összeírnám, hogy mi nem. Boldogsággal tölt el a napsütés, a minőségi idő és a tapizás a szeretnyelveim, szeretek utazni és más kultúrákba kósoltoni aminek a munkahelyem is teret ad.

Álmodozom mindenről, amiről lehet, mikor jön a nagy idill, a szőkeherceg, a nagylakás és a nyugodt, ‘the end’ utáni boldoganélünk. Viszont amíg nem érkezik, nagyon élvezem a flowt, ami visz számtalan helyre és tájra.