A 2024-es Vibe Fesztivál lineupjában érdekes fellépőket találhatunk – vannak izgalmasak, vannak kevésbé izgalmasak, vannak ismert előadók – és ugyanúgy találhatunk feltörekvő kis rejtett gyöngyszemeket, melyekből pár embernek talán ismerősnek csenghet az Erdélyrap Sessions neve – hiszen az itteni underground szférában már működik rég óta az Erdélyrap, viszont az évek alatt ez sok változáson átment a formáció – de most új lendülettel fogtak neki teljesen vagány dolgokat csinálni a fiúk.
Egyre gyakoribb fellépések mellett az áprilisi hónap kifejezetten produktív is volt számukra, mert két új album is kikerült az internetbe az Erdélyrapes srácoktól – április elsején Cifra „Kérdem én” címmel adott ki egy hip-hop albumot, és alig pár hétre rá, huszadikán pedig KettőBé! örvendeztette meg a nagyérdeműt egy igazi, helyenként a klasszikus, old-school előadókat idéző, de valamennyire mégis egy sajátos, „erdélyrappes” kazettával, amelyet „Tavasz”-nak keresztelt.
Ennek apropóján beszéltem egyet Bartó Bélával, azaz KettőBé!-vel, hogy kicsit meséljen arról, hogy mi is ez az „új” Erdélyrap Sessions, hogyan született meg ez a kazetta, valamint arról is, hogy az idei Vibe Fesztiválos fellépésen kívül még milyen terveik vannak a csapattal – spoiler alert – ha bejön neked ez a jó erdélyi hip-hop muzsika, örvendezhetsz!
Mesélj magadról! Ki az a KettőBé!, hogyan kezdtél el rappel foglalkozni?
Bartó Béla: Körülbelül 15-16 éves koromig azt hittem, hogy rokker vagyok, de valószínűleg csak azért, mert szinte kizárólag csak Tankcsapdát hallgattam – mint utóbb kiderült, a szövegek miatt. Aztán valaki átküldött két AKPH számot bluetoothon, és rájöttem, hogy a rap nem feltétlenül csak buta emberek önbizalomhiányból fakadó péniszméregetése, hanem lehet a gazdag nyelv és az egyedi tapasztalatok gyönyörű kifejezésmódja is. A következő két évben rongyosra hallgattam azt a két számot, de az akkorra már panoramikus zenei ízlésem nem kívánt több rappet. Két év múlva jöttem rá, hogy más AKPH számok is vannak, amik felettébb jók. Innen juttam el olyan számokig, amiket más előadók közreműködésével csináltak, onnan azon előadók más számaiig és így tovább. Aztán így lassan kezdtem a magyar hip-hopot ízlelgetni, megismerni, és rájönni arra, hogy ez a zene mekkora hatással van rám és mennyi érzést meg- és kiélhetek általa. 20 vagy 21 éves voltam mire az első olyan szöveget megírtam amire már nem lehetett ráfogni, hogy slam poetry (azelőtt pár éve írtam a slameket).
Milyen zenét hallgatsz még, milyen előadók voltak hatással a stílusodra, vagy a „Tavasz” albumodra?
B. B.:Miután kezdtem azonosulni ezzel a szubkultúrával végighallgattam a klasszikusokat, Tupac, Biggie, Wu-Tang, Tribe Called Quest, Goodie Mob, mindenféle, de a legnagyobb szerelmeim mégis máshonnan jöttek. Először jött a UK Hip Hop felfedezése a Four Owls-ön keresztül. Ott van két kiadó, a High Focus és a RLD amik kb. 2005 óta építik underground módon magukat. Ott van kábé 20 előadó (java mindkét kiadóban szerepel), akik folyamatosan dolgoznak egymással, keresztül-kasul mindenféle felállásban és ontják magukból az anyagot folyamatosan. Ha lenne kedvenc rapperem az Leaf Dog lenne, aki a harmadik 20 számos albumát adja ki IDÉN, többek között Snoop Dogg és Busta Rhymes fítekkel. Hasonló fless a másik kedvenc rétegem, ami a főleg bukaresti román hip hop. Kerestem sokat román rappet, hogy így erősítsek az akkor alig létező román tudásomon, de minden elmondható pozitívum ellenére a B.U.G. Mafia, Paraziții, Subcarpați vonal nem húzott be annyira, hogy non-stop tudjam azt hallgatni. Ami végül a román rap imádatát elhozta, az a SR71 formáció volt, ahol a 7 még éppen nem annyira ismert Mc alá kezdett egy Nechifor nevű zseniális beatmaker zenét rakni. Miután azt a néhány akkor már megjelent SR71 számot rongyosra hallgattam, kezdtem fellapozni a benne szereplő egyes előadókat és hát apám… egy aranybánya volt. Phunk B, Faust, Dilimanjaro és az egész Studio Pizdii kiadó az underground melegágya. Az ő zenéjüket hallgatva köszöntem meg a világnak, hogy Romániába születtem és ezek a zenék eljutottak hozzám. Itt is mint a UK-ben azt imádtam a legjobban ahogy néhány havonta jelentek meg az albumok, amik szinte mindegy, hogy kinek a neve alatt lettek kiadva, mert mindenki más is benne van. Mindkét körben (amik között kapcsolatok is vannak) nyilvánvaló, hogy ez egy a semmiből, alulról szerveződő és teljesen hiteles dolog. Hogy ezek az emberek szerelmesek ebbe a művészetbe, non-stop élik, ezen pörögnek és folyamatosan dolgoznak. Rengeteget dolgoznak. Nem kirakat, nem ikszfaktor. Ez művészet. Ezt az ízt igyekszünk újra felfedezni az Erdélyrappel is.
Hogyan született meg az Erdélyrap Sessions, és pontosan hogyan kell elképzelni, mit csináltok, miben más ez, mint az eddigi Erdélyrap?
B. B.: Én két és fél évvel ezelőtt hazajöttem Hollandiából egy valag zenecuccal és akkor kezdtem el velük együtt dolgozni. Persze mire én képbe kerültem az ER már veterán volt, PotyautasBothee első albuma mindjárt 15 éve jelent meg. 2022-ben összejött egy fellépés a Vibe-on amit még covid előtt ajánlottak – igazából azért mert minden este körbe rappeltem a szervezői házat és látszólag tetszett nekik. Emiatt a fellépés miatt alakult igazából a Randalírika, ahol hárman voltunk Stukkeres Pepával és Cifrával. Amiután az nem működött, átszerveződtünk az Erdélyrap Sessions felállásra, ahol igazából szinte mindenki mint szóló előadó működik, de közösen csináljuk a zenéket és együtt lépünk fel – nem dolgozunk stabil emberszámmal, mindig alakítjuk a repertoárt attól függően, hogy ki tud jelen lenni, és ki nem. Csináltunk ER Sessions-t már négyen és kilencen is. Ezért mindig más és ezért érdekes számunkra is, ahogy folyamatosan változik az egész. Él.
Az egész alkotói munka is így együtt történik. Kb. 8 emberből akivel folyamatosan együtt dolgozunk van 5 beatmaker, 2 karcos és 8 Mc. Az én szóló albumomon is szinte mindenki rajta van valamilyen formában – sőt még többen is. Cifra lemezén is három számon pofáztam és az év végére szánt Potyautas – KettőBé! lemezre is (igen, ilyen is lesz) felfogunk pakolni akit csak lehet. Vannak más projektek is tervben, de a következő hónapokban sokat fog még alakulni minden, mert egy nagy shiftben vagyunk a fizikai térben. Cifra most költözött Csíkból Kolozsvárra, ahonnan én költözök jövő héten Pestre. Stukkeres Pepa nem sokára hazaköltözik Csíkból Nagykárolyba, ahol Trackkilla, Jégcsap és Matyafaka várják a forró projektekkel. PotyautasBothee pedig továbbra is tartják a frontot Csíkban.
B: Mit kell tudni az albumról?
A „Tavasz” album neve egy hosszútávú easter egg első építőköve amit nem fogok most lelőni, de találó, hiszen egy friss, meleg, még épp bimbózó alkotmány. Nem igazán volt témája, szervezőelve, inkább azoknak a hatásoknak, tapasztalatoknak és ötleteknek a cuvééje, amiket megismertem, és ezeket folyattuk át a zenénk szűrőjén. Utólag megnézve kicsit hullámvasút hangulatú a cuccos, de rendben is van ez. Ettől lesz életszagú. Egyébként egy-két szám, főleg amik az utóbbi hónapokban készültek, véletlenül egy elég erős traumafeldolgozási folyamatként ütöttek ki számomra. Sok nyálas-könnyes-taknyos órát eltöltöttem amíg azokat a szövegeket megírtam és felvettem. Imádtam minden percét. Az egész albumot amúgy Potyautas mixelte és Imi Lájt masterelte a Sör És Fűből, amit ezúton is köszönök, főleg Potyautasnak, aki a cége és a gyereke mellett teljesítette túl az én türelmetlen tempómat. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, ezért is adta magát, hogy csináljunk egy albumot ketten is. Hëlyes Beatek csőre töltve, évvégére.
KettőBé! „Tavasz” című albuma április 20-án jelent meg, és elérhető a legtöbb zenemegosztó platformon, többek között YouTubeon, valamint Spotifyon is – legközelebb a 2024-es Vibe Fesztiválon találkozhattok velük, addig illene rongyosra hallgatni bárkinek, akinek bejön ez a sajátos, erdélyi hip-hop és rap, amit a fiúk képviselnek.